Tudtad, hogy egyes becslések szerint hetente akár 5 gramm mikroműanyagot is elfogyasztasz, ami nagyjából egy bankkártya súlyának felel meg?
Ebben a cikkben segítek megérteni a mikroműanyag hatásait az egészségre, valamint hasznos alternatívákat is mutatok, hogyan tudod a mindennapokban egyszerűen csökkenteni a mikroműanyag bevitelt.
Mi az a mikroműanyag?
A mikroműanyagok 5 mm-nél kisebb műanyag részecskék.
Lehetnek eredetileg is kis méretűek (pl. kozmetikumokban található PE szemcsék), vagy keletkezhetnek nagyobb műanyagok bomlásából (pl. műanyag ételtároló dobozból, amikor kezd elöregedni az anyag).
Bár a részecskék 90%-a kiürül a szervezetből, a maradék felhalmozódhat, különösen a tüdőben és a bélrendszerben.
A mikroműanyagok hatása az egészségre
1. Légzőrendszeri hatások
A levegőben lebegő műanyag szálak naponta akár 26–130 darab mikroműanyag belégzését is eredményezhetik. A nagyobb részecskék általában kiürülnek a légutakból köhögés révén, azonban a finom szemcsék egészen a tüdő legmélyebb részeibe is eljuthatnak.
2. Emésztőrendszeri hatások
Az elfogyasztott mikroműanyagok egy része emésztés közben egyszerűen távozik a szervezetből. Ugyanakkor vannak olyan részecskék, amelyek hosszabb ideig is jelen lehetnek a bélrendszerben, és idővel befolyásolhatják a bélflóra egyensúlyát. Ha valaki már eleve gyulladásos bélbetegséggel él, érdemes erre jobban odafigyelni.
A mikroműanyagok sokféle úton juthatnak el a tányérunkig, teljesen észrevétlenül.
Hol található a legtöbb?
-
Ivóvízben – legyen az csap- vagy palackozott víz – gyakran kimutathatók mikroműanyag részecskék. A vízforrások szennyezettsége mellett a PET-palackokból is oldódhatnak ki apró darabkák, főleg meleg hatására.
-
Halak és kagylók a vízben lebegő mikroműanyagokat elfogyasztják, így ezek a részecskék könnyen bekerülhetnek az emberi táplálékláncba.
-
Tengeri sóban szintén előfordulhatnak, hiszen a só is a szennyezett tengervízből származik.
-
És ne felejtsük el a műanyag tárolóedényeket és csomagolásokat sem: ha régiek vagy sérültek, vagy ha mikróban melegíted bennük az ételt, apró részecskék válhatnak le róluk. Az egyszer használatos zacskók, például amikben zöldséget, húst, pékárut vagy fagyasztott árut vásárolunk, szintén bocsáthatnak ki mikroműanyagot, főleg hő vagy dörzsölés hatására.
Éppen ezért érdemes átgondolni, miben tároljuk az ételt: a legjobb választás az üveg, a fém vagy az újrahasználható szilikon tasak, amely nemcsak biztonságosabb, de a környezetnek is kedvezőbb megoldás.
3. Hormonrendszeri hatások
Egyes mikroműanyagokból hő vagy mechanikai hatás során vegyi anyagok (pl. BPA, ftalátok) szabadulhatnak fel. Ezek az úgynevezett endokrin diszruptorok képesek befolyásolni a hormonháztartást, például a pajzsmirigy vagy a nemi hormonok működését.
Milyen hatással van a gyerekekre?
Minden szülő számára alapvető, hogy a gyermeke biztonságos, egészségre nem káros anyagokkal kerüljön kapcsolatba.
Ennek ellenére egyes kutatások azt mutatják, hogy a csecsemők több mikroműanyagnak lehetnek kitéve, mint a felnőttek.
Ez főként annak köszönhető, hogy a babák nap, mint nap műanyag cumikkal, cumisüvegekkel, játékokkal és szintetikus textíliákkal kerülnek kapcsolatba.
Etetéskor, különösen meleg ital vagy étel esetén, a műanyag eszközökből még több mikroműanyag oldódhat ki.
Emiatt is hasznos lehet ha műanyag helyett inkább BPA mentes, rozsdamentes acélból, üvegből vagy szilikonból készült termékeket használsz.
Mit tudsz tenni az egészségkárosító hatás ellen?
Bár a mikroműanyagokról szóló adatok elsőre ijesztőek lehetnek, a jó hír az, hogy sokat tehetsz azért, hogy csökkentsd a mennyiségüket az otthonodban. Nyilván nem lehet 100%-ban elkerülni, ez már az életünk velejárója, de már néhány apró változtatással is jelentős különbséget érhetsz el.
-
Kerüld az eldobható műanyagokat: Helyettük válassz üveg, fém vagy újrahasználható szilikon megoldásokat.
-
Cseréld le a műanyag vágódeszkát: A fa vagy üveg vágófelület nem enged műanyag részecskéket az ételbe, még intenzív használat mellett sem.
-
Ne melegíts műanyag edényben: Inkább kerámiát vagy üveget válassz melegítéshez.
-
Használj természetes anyagú konyhai eszközöket: A hagyományos mosogatószivacs és műszálas konyharuha helyett próbálj ki természetes szivacsot, pamut kendőt vagy komposztálható alternatívákat.
-
Kerüld a PET-palackos italokat: Inkább szűrd meg a csapvizet otthon, és használj kulacsot – így nemcsak a mikroműanyagok, de a hulladék mennyisége is csökken.
-
Ne fagyassz műanyag zacskóban: Fagyasztás közben is oldódhatnak ki anyagok a műanyagból. Helyette válassz szilikon tasakokat vagy üveg tárolókat.
-
Figyelj a gyerekholmik anyagára: Etetőeszközök, cumik, cumisüvegek esetén válassz rozsdamentes acél, bambusz, üveg, szilikon vagy BPA mentes változatokat.
-
Ne csak a konyhára gondolj: A mikroműanyagok a levegőben és porban is jelen vannak. Rendszeres porszívózás HEPA-szűrővel, nedves portörlés és gyakori szellőztetés is segít a csökkentésükben.
A tudatosság és a jól megválasztott konyhai eszközök segíthetnek abban, hogy minimalizáld a családod mikroműanyag terhelését anélkül, hogy lemondanál a kényelemről vagy a praktikusságról.
Összefoglalás
A mikroműanyagok egészségkárosító hatásairól szóló kutatási eredmények nyomasztóak lehetnek. Viszont módunkban áll a döntéseinken keresztül csökkenteni ezeket a hatásokat. Nem kell azonnal mindent tökéletesen csinálnod. Már azzal is sokat teszel, ha tudatosabbá válsz és néhány apró változtatást beépítesz a mindennapokba.
Lehet, hogy nem tudod egyik napról a másikra lecserélni az összes ételtárolót, vagy mindig elkerülni a palackozott italokat – és ez rendben van. A cél nem az, hogy hibátlan legyél, hanem hogy tudatosabban dönts, amikor lehetőséged van rá.
És a jó hír? Egyre többen gondolkodnak így. Ahogy nő a kereslet a biztonságos, fenntartható termékek iránt, úgy mozdul el a piac is. Így nemcsak magadért, másokért és a jövő generációiért is teszel.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is, hogy minél többen tudjanak a mikroműanyagok hatásáról – és arról, mit tehetünk ellene.
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0269749117307686?via%3Dihub
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33434834/
https://pubs.acs.org/doi/10.1021/envhealth.3c00052
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0269749117307686?via%3Dihub
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC10536389/
https://www.mdpi.com/1467-3045/46/3/168
https://www.spandidos-publications.com/10.3892/mmr.2025.13463
https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/mikromuanyag-szennyezes-babak-szervezeteben-52221-001